Szervető-torockói

Szervető-torockói

Szervető-torockói

A torockói hímzések régi magyar hagyományokat őriznek, keresztszemes és lapos öltésekkel is készülnek motívumai. Gyakori eleme a liliom, aminek jelentése sokrétű, a tisztaság, a nőiség, ugyanakkor a termékenység jelképe is. A levelek helyébe olykor kismadár feje kerül, a hulláminda végére pedig kígyófej, ami egyfajta őrzőállatként szerepel a mintákon.

A torockói hímzés

Torockó hagyományait lényegében megőrizte, talán éppen  viszonylagos elzártsága miatt. Az 1900-as évek elején használatos viseletük, bútorzatuk és népművészeti tárgyaik sok középkori vonást őriztek meg. 


 toroc1.jpg

Malonyai Dezső a torockói hímzéseket  így ismerteti: „A torockói hímzések első csoportjából legjelentősebb az inghímzés. Vörös, kék vagy fekete gyapjúszállal, tömött laposöltéssel varrták finom fehér gyolcsra. A sípujjú ing kézelőjét, azután a füdzőt és a mejrevalót, melyek már selyemalapra készültek, a gyerekfőkötőkhöz, övekhez, fátyolszélekhez hasonlóan vörös, fekete vagy többszínű selyemszállal varrták, alkalminak tűnő aprólékos mintáikkal.

A második csoport hímzései párnavégeken, szalmazsák végén, lepedőkön és rúdravalókon találhatók. Igen vastag, durva szövésű vászonra vastag szőr- vagy pamutfonallal (gyakran két szállal) hímezték.” 

 

A hímzéseknek tehát két csoportjuk  van:

 

  • az egyiket a házbelső vászonféléire varrták,
  • a másikat a testi ruhákra.

 

Sokfajta öltésfajtát alkalmaznak, például a lapos hímzést, szalagöltést, tollöltést, rácsöltést, szálöltés.t


A torockói varrottas rokonságot mutat a kalotaszegi varrottassal.

ker.jpg

 

 Mindkét településen  megtalálható a két fő típus: 1.a szálán varrott és a 2.írásos (helyi nevén rámán varrott).

szálán varrott esetében a keresztszemes öltéssel hímeznek. Az alapanyag szálait annyira összehúzzák, hogy jellegzetes kiemelkedő felületet nyernek. "A torockói varrottas a kalotaszegivel való rokonságát nem tagadhatja le, azonban formáiban keményebb és vonásaiban szigorúbb. Csakúgy, mint Kalotaszegen, megtaláljuk a két főtipust: a szálán varrottat és az írás után valót; a vagdalásos nem igen dívik náluk." (http://mek.oszk.hu/01600/01671/html/index.html?00016.htm&00009.htm)

Az írásos, vagy rámán varrott kézimunka lapos öltéssel készül és hogy a minta még hangsúlyosabb legyen, száröltéssel körbevarrják. Rámán varrottnak nevezik, mert a mintával  előrajzolt vásznat ráfeszítik egy fakeretre. Így  varrják ki.

Az írásos a régebbi forma, de a szálán varrott sem éppen újdonság.

torvarr.jpg

 A három legkedveltebb minta: a tányéros, a liliomos és az asztallábos. Gyakran alkalmazott motívumuk  még a gránátalma,  tulipán bokros szerkezetben, a karikás, a poharas, a makkos, a kígyós. 

toroccff.jpg

A kender volt az alapanyag,  meg a vastag fonatú pamutvászon.A régi hímzés alapanyaga a kender, melyen vastag piros vagy kék pamutvászon fonalat használnak. Érdemes megemlíteni, hogy egyszerre mindig egy színt használnak.

 

Tánczos Erzsébet írása

 

Forrás: netfolk