Szimbolika

Szervető-matyó

Szervető-matyó

Szellemi, kulturális örökségünk:

Szimbolika: A matyóban minden színnek volt jelentése. A fekete a viseletben a föld színe, melyből a termés, az élet sarjad. A piros az öröm, a sárga a nyár, a Nap színe, a kék a bánaté, az elmúlásé.Az első világháborút követően jelent meg a matyó hímzésben a zöld, mint a gyász színe. A háború halottaira való emlékezésül zöld folyókával hímezték körül a kötényeket. A matyó hímzés összképe úgy hatott, mint a zöld mezőben tarkálló virágok.

Elolvasom

Szervető-sárközi

Szervető-sárközi

A sárközi hímzés főként a női viselethez kötődött. Öt egymástól teljesen eltérő stílusú hímzés alakult ki. A halottas párnavégek, a főkötők, a bíborvégek, az ingujjak és a kendők öt különböző funkcionális tárgycsoportot képviselnek és mindegyikük díszítőstílusa más és más.

A különféle hímzésstílusok a sárközi népviselet különböző ruhadarabjain egymással mégis harmonikus egységet alkottak. Ez jól jellemzi a sárközi népművészeten belül a hímzéskultúra magas színvonalát.

Az ország minden öltözete közt ez volt – virágkorában – a legparádésabb, legpompásabb viselet.

 

Elolvasom

Szervető-kalocsai

Szervető-kalocsai

A kalocsai hímzés elnevezés alapvetően lapos öltéssel és száröltéssel Kalocsa városában és környékén készült virághímes munkát jelöl.

Az ősi értékeket hangsúlyozandó, mi a virágok között, a mintáinkon, egy archaikusabb, egészen a honfoglalás koráig visszanyúló szimbólumot jelenítünk meg, egy olyan sólymot, amihez hasonló például a karosi honfoglalás kori övvereteken is megjelenik. A virágbimbókban pedig szintén felfedezhető az egykori, természetközpontú gondolkodás, ugyanis apró csillagokat és a holdat is beleszőttük, miniatűr ábrázolásban.

Elolvasom

Székely tulipán

Székely tulipán

A tulipán mint női szimbólum többféle jelentéstartalommal bír. A színe a magyar népművészetben jellemzően piros, ami az érzékiségre, a szerelemre is utal. Mint termékenységszimbólum gonoszelhárító szerepe van, azért is faragták régen kapukra.

Elolvasom

Szkíta íjász

Szkíta íjász

A mintán lévő fantáziarajzot a szkíta kori kurgánokban talált régészeti leletek és a szkítákat ábrázoló korabeli képi források alapján készült viselet-, lószerszám- és fegyverrekonstrukciók ihlették. A háttérben a sztyeppei nomádokra jellemző állatábrázolást és növényi ornamentikát helyeztünk el, ami többek között a szkíta ötvösművészeti remekeken is megjelenik. A sólyom állandó motívum a nomádok között. Jóval később, a honfoglalás korának övveretei között is megtaláljuk, pl. a karosi fejedelmi temetkezésekben.

Elolvasom