Szimbolika

A palóc hímzést hagyományhű, stilizált motívumvilág jellemezi. Főként piros-kék, mértani és virágminták ismertek, de helyenként állat- és madáralak is fölbukkan. A központi virágelemeket (szegfű, rózsa, gyöngyvirág) bimbók, levelek, kacsok, kalászok gazdagítják, amik az élet burjánzását, körforgását jelentik, míg a nyíló virágok az odaadó szeretet szimbólumai.

Kalotaszegi hímzések: Kalotaszeg az erdélyi magyarság hímzésekben leggazdagabb vidéke. Ezen a vidéken is egymás mellett élt egyidőben többféle hímzőtechnika. Talán valamennyi, az országban fellelhető mintát ismertek és varrtak itt. 

Buzsáki hímzés - Mi a "vézás", a "rátétes" és a "boszorkányos"?

A Nyitrától észak-keletre, a Vág völgyében fekvő Galgócon került elő, 1868-ban árokásás alkalmával egy honfoglalás kori lovassírból. A galgóci volt az első tarsolylemez, amely eleink sírjaiból előkerült. Rómer Flóris 1869-ben első írásában már megsejtette valódi rendeltetését. A lemez kidolgozása honfoglalás kori ötvösművészetünk egyik kiemelkedő darabja. A minta végtelen hálóba szerkesztett palmettákból és indákból áll, és talán legszebb megfogalmazása honfoglalóink mintakincsének. Nem kétséges, hogy a palmetták az életfát, vagy világfát jelképezték a táltos hitű magyarság szemében.

A jászsági szűcsök subákra, ködmönökre varrt csodás hímzéseire a 20. század második felére a feledés homálya borult.  A népi kultúra akkori hivatalos őrei nem ismertek semmilyen jász hímzést, azt mondták a jászsági asszonyoknak, akik zsűrizésre adták be alkotásaikat, hogy jász hímzés nem létezik. A jászságiak azonban ilyen könnyen nem engedték elkendőzni őseik hagyatékát, alapos, és kitartó néprajzi gyűjtéssel nagyanyáik és nagyapáik ködmöneit összegyűjtve kiállítást rendeztek a Jász Múzeumban, aminek köszönhetően az egész ország újra megismerhette a legendás múltra visszatekintő mintákat. Immáron nem kétséges, hogy Móra Ferenc híres kincskereső kisködmöne is jászsági mintával volt kivarrva, hiszen édesapja Berényben született, és mesterségét is ott tanulta.