Szimbolika

A hagyományosan nagynak, fedelesnek vagy galambbúgosnak nevezett székelykapu nevét Székelyföldről kapta. A székelykapu fő díszítőelemei: az égitestek, madarak, kelyhek, a tulipánmotívum sokféle változata. A tulipán ősi női szimbólum, legősibb motívumaink közé tartozik. Magában hordozza a Nap, a fény, az erő és az élet születését, a megújulást, az isteni örök körforgást.

Az oroszlán uralmi jelkép, valamint a magyar mesevilág (égig érő fa, égi oroszlán) történeteiből köszön vissza. Az esztergomi királyi várkápolna III. Béla korabeli freskóin látható, életfa előtt álló oroszlánok égből eredő hatalmat jelenítenek meg, a végtelenségre utaló kör keretében. A falakon eredetileg 14 oroszlán szerepelt, a 15. maga a király volt a koronázás alkalmával.

A szűrt színes pamuttal, selyemfonállal varrták ki. A hímzett területen a motívumokat tömör bokorvirág vagy folyóvirág foltokba sűrítik, nem hagynak közöttük hézagot.

Központi helyet foglal el a magyar címer, a virágos ágat tartó madár, páva, kakas,rózsa, tulipán, nefelejcs és szegfű. A virágok köré különböző leveleket hímeztek, legkedveltebb a rozmaringlevél volt.

A torockói hímzések régi magyar hagyományokat őriznek, keresztszemes és lapos öltésekkel is készülnek motívumai. Gyakori eleme a liliom, aminek jelentése sokrétű, a tisztaság, a nőiség, ugyanakkor a termékenység jelképe is. A levelek helyébe olykor kismadár feje kerül, a hulláminda végére pedig kígyófej, ami egyfajta őrzőállatként szerepel a mintákon.

A vásárhelyi hímzésekben a virágok mellett kelyhes, pillangós és a híres íróasszonyok neveit viselő mintákat találunk. Fontos szimbóluma a gránátalma motívum, ami a termékenység és a halhatatlanság ősi jelképe, ugyanakkor bőkezűségre és hazaszeretetre is utal. Szépsége a tónusokban rejlik, egy-egy szín többféle színárnyalatban is pompázik a mintákon.