Tisztelt Vásárlónk!
A Szervető webáruházban való vásárlás csak regisztrált felhasználóknak lehetséges. Az áruházban rendelés leadása nélkül is tájékozódhatsz termékeinkről. Ebben az esetben adataid megadása nem szükséges. A bejelentkezés és regisztráció nélkül történő böngészés közben is kiválaszthatsz termékeket, amelyeket a virtuális kosárba helyezhetsz. A rendelés leadása előtt azonban regisztrálnod kell, vagy ha már regisztrált felhasználónk vagy, akkor be kell jelentkezned a rendelés leadásához.
A termékek kosárba helyezése nem minősül megrendelésnek. A rendelés leadása négy lépésből álló folyamat. 1. lépés: Kosár tartalma. Regisztráció 2. lépés: Személyes adatok ellenőrzése. 3.lépés: Szállítási és fizetési mód kiválasztása. 4. lépés: Kosár tartalmának ellenőrzése. Itt még utoljára módosíthatod a kosár tartalmát, majd a rendelés leadása gombra kattintva érkezik meg hozzánk a rendelésed.
A kosarad még üres!
A kosarad még üres!
A honfoglalók sírjából ismeretes Tiszabezdédről.
Eredetileg középen egy egyenlőszárú kereszt áll, amit az ún. istenfa körbezár.
Néprajz
A mintákat a székelyek is megőrizték, sokáig jelen van kapufaragásokon. Néprajzi adatok alapján az egyes motívumok értelmezése eképp írható le:
Az istenfa a teremtő és fenntartó erőt jelképezi.
Az állatok, melyek közrefogják: az orrszarvú a tökéletesség jelvénye,
A sárkány: a kikelet, ébredés, újjászületés jelképe.
Régészet és mitológia
Tiszabezdéden egy honfoglalás kori lovas sírból került ki az ezüst tarsolylemez díszités, mely egészen régi időkbe vezet.
A griff, mint szimbólum már a legkorábbi, ókori közel-keleti mitológiákban és díszítőművészetben is feltűnik, értelmezések szerint szimbolizálva a sötétséget, az éjszaka szellemét, de egyben a tudatos álomvilágot is. A griffek a középen álló "istenfát" őrzik és tisztelik. A griff a Kárpát-medencébe érkező sztyeppei nomád hagyományokban a hunok óta megjelenik, de legjellemzőbb az avar korban, az ún. griffes-indás díszítőművészetben. Sokáig jelen van a székelyföldi kapufaragásokban, innen következtethetünk értelmezésére is, azonban a 18. században kivész az ornamentikából.
forrás: / Huszka József: A magyar Turáni Ormanetika Története /
Kedves Szervetők!
Weboldalunk telefonos ügyfélszolgálata szabadság miatt január 15-27.-ig szünetel!
Az emailben érkező kérdésekre továbbra is válaszolunk!
Megértéseteket köszönjük!