Szimbolika

Szervető-kelta napkereszt

Szervető-kelta napkereszt

A kelta és a magyar motívumkincs között sok hasonlóság mutatható ki.

Elolvasom

Szervető-pávás

Szervető-pávás

A magyar nép művészetében jelentős helyet foglal el a páva. Mindannyiunk emlékezetében ott él a hímzéseken, a dalokban és a szólásokban is.

Elolvasom

Szervető-tulipános

Szervető-tulipános

A hagyományosan nagynak, fedelesnek vagy galambbúgosnak nevezett székelykapu nevét Székelyföldről kapta. A székelykapu fő díszítőelemei: az égitestek, madarak, kelyhek, a tulipánmotívum sokféle változata. A tulipán ősi női szimbólum, legősibb motívumaink közé tartozik. Magában hordozza a Nap, a fény, az erő és az élet születését, a megújulást, az isteni örök körforgást.

Elolvasom

Esztergomi oroszlán

Esztergomi oroszlán

Az oroszlán uralmi jelkép, valamint a magyar mesevilág (égig érő fa, égi oroszlán) történeteiből köszön vissza. Az esztergomi királyi várkápolna III. Béla korabeli freskóin látható, életfa előtt álló oroszlánok égből eredő hatalmat jelenítenek meg, a végtelenségre utaló kör keretében. A falakon eredetileg 14 oroszlán szerepelt, a 15. maga a király volt a koronázás alkalmával.

Elolvasom

Szervető-szűrhímzés

Szervető-szűrhímzés

A szűrt színes pamuttal, selyemfonállal varrták ki. A hímzett területen a motívumokat tömör bokorvirág vagy folyóvirág foltokba sűrítik, nem hagynak közöttük hézagot.

Központi helyet foglal el a magyar címer, a virágos ágat tartó madár, páva, kakas,rózsa, tulipán, nefelejcs és szegfű. A virágok köré különböző leveleket hímeztek, legkedveltebb a rozmaringlevél volt.

 

Elolvasom