Interjú a Szervető megálmodójával, Ambrus Rékával

Hogy jött a különleges gondolat, hogy megalkosd a Szervetőt? Teljesen egyedül találtad ki, egyedül hoztad létre?

Az ötlet bennem fogalmazódott meg. Az egyes termékek pedig rendszerint édesanyámmal közös ötletelés eredményei, és ehhez igyekszem segítségül hívni azokat az embereket, akik a saját területükön profinak számítanak. Így a mintákat az elképzeléseim alapján például Barcsik Géza grafikusművész tervezi, de a csapat többi tagja is mind szakmájának nagyon alapos tudója. Viszont a kivitelezést a kelmék anyag összetételének megalkotásától a kész ruhadarab elkészültéig árgus szemekkel felügyelem.

Honnan jött a név?

A nevet mondhatni megálmodtam. Sokat gondolkodtam, és egyszer csak kipattant a fejemből, mint amikor a költő ihletet kap. Rengeteget foglalkoztam nagyanyáink és eleink hagyományaival, szokásaival, a szavak etimológiájával.

A „szer” tulajdonképpen egyfajta gyökszó, önmagában leginkább gyógyító anyagot jelent a hagyomány szerint, de összetartozást, egységet kifejező szavakban is felfedezhető a magyar nyelvben (szertartás, szervezet, szerkezet, szeretet, szerelem, stb.) A „vető” pedig kifejezi, hogy mi ennek a testet-lelket gyógyító összetartozásnak a magvait szeretnénk elhinteni.

 

 

Ha definiálnod kellene, mit mondanál mi a Szervető?

Egy kiváló minőségű hazai termékcsalád, amely magyar családok kitartó munkájával jön létre, a Kárpát-medence szellemi kulturális örökségeinek megtartására, köztudatba építésére, ugyanakkor a modern világ igényeihez igazítva, hogy ezek az értékek a mindennapok viseletének természetes részét képezhessék.

 

Úgy látom, hogy aki a ti ruháitokat hordja, az egyfajta összetartozó “közösség” része lesz. Tapasztaltál ilyet?

Abszolút. Rengeteg visszajelzést kaptunk már az évek során, ezzel kapcsolatban. A Szervető viselőit szokásunkhoz híven Szervetőknek hívjuk általában, ezzel is kifejezve, hogy mi atermékeink viselőivel közösen alkotunk egy nagy egész közösséget. A Szervetők pedig felismerik egymást az utcán, és sokszor szeretettel üdvözlik a másikat, hiszen tudható, hogy egyfajta közös értékrendet, hasonló szellemiséget képviselnek. Több kedves történetet meséltek már nekünk, amelyek szerint ismeretségek, sőt barátságok alapját is képezte már a ruházatunk. Ilyenkor mindig érezzük, hogy igen, ezért érdemes alkotni.

Nagyon különleges kollekcióitok vannak, honnan merítetek ötleteket, mi ad ihletet?

Magunk is folyamatosan kutatjuk a Kárpát-medence néprajzi és régészeti kincsestárát, amiből ihletet meríthetünk. Sosem egy az egyben vesszük át a mintákat, ezt meghagyjuk a hagyományőrzőknek és a hímzőasszonyoknak, hiszen az ő privilégiumuk. Ugyanakkor a népművészet mindig is egy élő hagyomány volt (ez is az egyik mottónk), azaz folyamatosan alakult, változott. Ezért mi is tovább gondoljuk a mintákat, belecsempészünk más magyar szimbolikát, régészeti leletek ornamentikáját, szimbólumokat, stb. De több olyan mintánk is van, amire kimondottan a vásárlók hívták fel a figyelmünket, illetve ők kérték, hogy dolgozzuk fel az ő szülőföldjük mintakincsét is. Ezekért kölcsönösen nagyon hálásak szoktunk lenni egymásnak.

 

Láttuk, hogy már gyártotok ruhákat férfiaknak, gyerekeknek is. Mi lesz a következő lépés?

Valójában a kezdet kezdete óta gyártunk férfiaknak és gyerekeknek is, de mivel a csapat oroszlánrészét nők alkotják, ezért sokszor ezek kicsit háttérbe szorulnak, és úgy tűnhet, hogy a Szervető csak a hölgyekre gondol, pedig ez nem így van. De valljuk be, nőként meglehetősen nehéz feladat az uraknak tervezni. A gyermek kollekciót folyamatosan igyekszünk bővíteni, idén például több kisruhát terveztünk a leánykáknak, valamint paszományos mellét az ifiuraknak.

 

Ha visszatekintesz az elmúlt évek Szervetővel kapcsolatos sikereire, melyik pillanat volt számodra a legörömtelibb?

Nemrégiben felkértek bennünket a Hungarikum Bizottságtól egy divatbemutatóra, ez talán eddig a legnagyobb szakmai siker.

Az eredeti interjút, teljes egészében a hetven9.hu oldalon olvashatjátok, ide kattintva.

Az interjúért köszönet Pálfia Petrának